Leírás
Szerző: Grigorij Grabovoj Petrovics
Az örök fejlődés gondolata, miszerint az élet nem szűnik meg, képezi azt az impulzust, amely visszatér az emberhez és létrehozza az örök élettel és az örök fejlődéssel kapcsolatos gondolkodását.
„Saját útját járva, belső fényt sugárzott másokra és önmagára egyszerre. Olyan önkéntelenül áradt belőle a fény, hogy mások ezt inkább spontán cselekvésként fogták fel.
Az ember az örökkévalóságból keletkezett. Nem az örökkévalóság valamely részét képezi, hanem maga az örökkévalóság. …Amikor látták, hogy a Jövevény tud az örökkévalóságról, itt van köztük és cselekszik, még nagyobb lelkesedéssel követték.
Itt célszerű lenne kiemelni ezen folyamat kollektív összetevőjét, amely úgy alakult ki, hogy az emberekben tudatosult, hogy világvége nem lesz, ahogy a fizikai és a szellemi fejlődésnek sem lesz sosem vége. A bolygó fejlődésnek nem lesz vége és az emberek fejlődésének sem lesz vége. ”