Tanítás

Kezdjük egy példával, mely a diákokkal közös célok kitűzésére vonatkozik, s megmutatja, hogyan lehet az iskola az együttműködés elsajátításának bölcsője:

„Egy montanai első osztályban a tanár azzal kezdi az iskolaévet, hogy elmondja a diákoknak, szeretné megtanítani őket olvasni, számolni, környezetismeretre és nyelvi ismeretekre, amennyiben a gyerekeket ez érdekli. Ezt követően felvázolja a lehetőségeket, mennyi mindent sajátíthatnak el a tanév végéig. Például felmutat egy könyvet, amelyet megtanulhatnak elolvasni, vagy elmond egy számtanpéldát, amelyet megtanulhatnak megoldani, azaz minden egyes tantárggyal kapcsolatban bemutatja, mi mindent tudnának ily módon elérni.

Ezt követően a tanár megkéri a diákokat, tudassák vele, ha már eldöntötték, mit szeretnének tanulni. Eközben a diákok szabadon körbejárhatnak a teremben, és megtekinthetik a tananyagokat, amelyeket a tanár a terem több pontján elhelyezett. Amikor a diákok elmondják, hogy mivel szeretnének foglalkozni, a tanár felvázolja, mi mindent foglal magában a szóban forgó téma.

Ha például a diákok közlik, hogy szeretnének megtanulni olvasni, hogy elolvashassák a könyvet, amelyet a tanár a kezében tart, a tanár megkérdezheti tőlük, ismerik-e a mássalhangzókat (természetesen példával illusztrálva). Ha a diákok nem ismerik a mássalhangzókat, a tanár megegyezhet velük ott helyben egy azonnali tanulási célban, nevezetesen hat mássalhangzó elsajátításában.

A célok közös kitűzésére legyen a másik példa egy egyetemi politológiai kurzus Missouriban. Gyakori, hogy a tanárnak akár háromszáz diákkal is kell foglalkoznia az órán, ezért az egyéni tanulási célok kitűzése roppant időigényes lenne. A kurzus első napján a tanár kioszt egy listát tizenkét lehetséges témáról, és megkéri a diákokat, válasszanak ki közülük bármennyit, karikázzák be őket, majd írják alá a lapot, és juttassák vissza hozzá. A lista egyben szerződésként is működik a tanár és a diák között, jelezvén, hogy közös megegyezéssel döntöttek az adott tanulási cél mellett. Ha néhány diákot a tizenkét téma közül egyik sem érdekel igazán, a tanár megkéri őket, hogy jelentkezzenek nála személyes megbeszélésre, ahol megegyezhetnek egy olyan, a listán nem szereplő témában, amely jobban érdekli őket."

Részlet Dr. Marshall B. Rosenberg Így is lehet nevelni és tanítani c. könyvéből

A pedagógus hozzáállásán kívül a tanításban szinte csodákat produkál az, aki az agykontrollon tanult néhány egyszerű elemet beépíti tanítói munkájába, illetve bevet néhány, a tanfolyamon elsajátított technikát. Ezért is örvendetes, hogy Magyarországon pedagógusok számára akkreditált ez a 4 napos kurzus. (Elvégzéséért 40 kreditpontot kapnak.)

Próbáld ki a következőt: minden óra elején pihentesd 4-5 percig a diákjaidat a következő módon:

„Csukd be a szemed, és sóhajts egy mélyet! Lazítsd el az arcizmaidat! (szünet) Lazítsd el a karodat! (szünet) Lazítsd el a lábadat! (szünet)Legyen az egész tested olyan laza, mint egy rongybaba! (szünet) Most pedig képzeld el színesen, részletesen és érzékletesen, hogy egy számodra nagyon szép helyen pihensz. Például vízparton, erdei tisztáson vagy szép kilátású hegycsúcson! (hosszú szünet) Most pedig mozgasd meg a karodat lábadat! (szünet) Nyújtózz egy nagyot, és nyisd ki a szemed!"

Azt fogod tapasztalni, hogy diákjaid nyugodtabbak lesznek, kevesebbet kell őket fegyelmezni, és jobban tudnak figyelni az órán.

Ajánlott kiadványaink:

Könyvek: Így is lehet nevelni és tanítani, Zseninek születtünk, Belső utazás gyerekekkel, Észkerékkapcsoló, Örömmel tanulni, Tanuljunk zenével
Hanganyag: Örök női titkok IV. (CD): Nevel a gyerekem / Veled - vagy nélküled?