0

Az információ hasznosítása

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/3. rész – az információ hasznosítása

 

A három részes blogsorozatunk első részében megtanulhattad, hogy határozz meg jól olvasási célt, a másodikban pedig, hogy hogyan vegyél részt aktívan az olvasási folyamatban. Ez a cikk pedig arról szól, mit tehetsz azért, hogy hosszabb távon tudd hasznosítani az olvasott információt.

A szó elszál, az írás megmarad. Régi mondás és tudom, hogy sok embernek nem hangzik túl jól, mert a jegyzetelés és vázlatírás bizony elég macerás is lehet. De nem kell annak lennie. 🙂

Próbáld ki ezt a két módszert és 1200%-ban biztos vagyok benne, hogy sokkal tartósabban megmarad a fejedben az olvasnivaló, mintha nem csináltad volna.

  1. VÁZLAT ELVITELRE

Vegyél elő egy A4-es vagy A3-as lapot. Ha kevés időd van, akkor az A4-est válaszd, az kisebb. 🙂
A tartalomjegyzék alapján oszd fel a lapot annyi részre, ahány fejezet van. Bárhogy feloszthatod: négyzetrácsosan, sugár irányban, elmetérképet is csinálhatsz, amihez csak kedved van. Jó eséllyel az olvasási célod is segíthet ennek az eldöntésében.
Amikor végeztél egy fejezettel, töltsd ki a neki szóló részt a lapodon. Ha szeretnél, írhatsz csak egy szót, rajzolhatsz is, egyetlen szabály van csak, hogy nem írhatsz olyan sokat, hogy átmenj egy másik részbe.
Ezt mindig csináld meg egy fejezet végén, még mielőtt elkezdenéd a következőt, mert akkor még friss az élmény. Ezt a lapot beteheted a könyvedbe, hogy mindig nálad legyen, ha pedig digitálisan olvasol, akkor tedd például a tárcádba.
Ha sürget az idő, akkor nyugodtan beállíthatsz magadnak időkorlátot is a feladathoz. Például a telefonodon beállítod, hogy 3 vagy 5 perc múlva jelezzen és ennyi idő alatt be kell fejezned. Amit ennyi alatt nem sikerült leírni, azt elengeded. 🙂 Még így is több lesz, mintha 0 percet szántál volna rá és hidd el, ez óriási különbséget jelent hosszú távon.

És itt jön az igazi varázslat. Ezt a lapot aztán vedd elő egy hét múlva, egy hónap múlva, 3 hónap, fél év, egy év múlva. Szánj rá pár percet, nézegesd. Így még eszedbe fognak jutni a részletek is a vázlatod alapján, végül beég a hosszú távú memóriádba.
Ha még most is úgy érzed, hogy macera, akkor képzeld el, hogy ha az elmúlt években minden könyvről csináltál volna egy ilyet és most lenne egy mappád, ahol ezeket gyűjtögetnéd, időnként elővennéd, akkor mennyivel lenne nagyobb a tudásod, mint most. 😉

  1. MÁSODPERCES JEGYZETEK

Ez az egyik kedvenc technikám. Amikor elkezdek olvasni egy könyvet, akkor nem tudom még milyen típusú információk jönnek majd szembe, hogyan lenne jó őket csoportosítani. Az olvasási célom persze ad egy keretet annak, hogy alapvetően mire keresem a választ, de azért mindig vannak olyan dolgok, amiknek később jó lenne utánanézni, jó lenne megjegyezni, stb.

A technika ebből áll:
a) először is szükség van valamire, amire lehet jegyzetelni:

  • ha lehet firkálni a könyvbe, akkor csak egy toll kell hozzá, ha nem lehet, akkor egy A4-es papír is,
  • digitális olvasóknál általában van lehetőség jegyzeteket hozzáadni, de itt is teljesen jó a papír+toll kombináció.

b) jegyzetelés

  • olvasás közben egészen egyszerűen amikor találkozol egy számodra értékes információval, azt megjelölöd (például ezt meg kell tanulni, ezt gyűjtöm, ezen még gondolkodni kell, ez érdekes, ennek még utána kell nézni, stb.),
  • a jelölés legyen nagyon egyszerű: karika, kérdőjel, betűk, számok, bármi, amit ahhoz az információcsoporthoz tudsz kötni,
  • érdemes a jelöléseket leírni, hogy még egy hét múlva is tudd mi micsoda: vagy a könyv egy hátsó lapjára vagy egy papírra, amit beleteszel a könyvbe vagy a tárcádba,
  • tovább olvasva ha megint olyan rész jön, ami számodra fontos információt tartalmaz, akkor átgondolod, hogy belefér-e valamelyik korábbi csoportosításba vagy új jelölést vezess be neki,
  • ha nem szeretnél firkálni a könyvbe, akkor egy A4-es lapra elkezdheted írni a jelöléseket, mellé az oldalszámokat,
  • digitális olvasóknál használhatsz különböző színű kihúzókat, vagy bármit, ami neked működik,
  • aztán amikor vége a könyvnek, akkor ezek a jelölések alapján nagyon egyszerű lesz vázaltot írni, rendszerezni, összefüggéseket találni vagy bármi mást, ami az eredeti célodnak megfelel.

TEGYÜK RENDSZERBE AZ EDDIGIEKET EGY PÉLDA SEGÍTSÉGÉVEL:
Nemrég egy olyan könyvet olvastam, ami társadalmi vállalkozásokról szól. A társadalmi vállalkozás egy olyan profitorientált szervezet, ami a főtevékenységével együtt vagy amellett társadalom számára hasznos javakat is előállít.
A célom az volt, hogy minél több információt szerezzek arról, mit kell tennem pontosan, hogy a start-upunk, a readooo olvasásfejlesztő tréning, társadalmi hasznos vállalkozás lehessen a jövőben.
Mivel elég elfoglalt vagyok, ezért három estét szántam a könyvre, ami körülbelül 200 oldal.
Azt is tudtam, hogy a benne található információra elég sokáig szükségem lesz és fontos, hogy ne kelljen újra és újra átolvasni, ha például fél év múlva jut oda a szervezetünk, hogy ezzel a témával a gyakorlatban is tudunk foglalkozni.

Először is utánanéztem a könyv szerzőjének és az alapján, amit találtam, hitelesnek “nyilvánítottam”. Aztán fogtam egy lapot és összeírtam mindent, amit a témáról tudok. Nagyon különböző forrásokból hallottam és olvastam erről a területről, így elég sok mindent össze tudtam írni. Ez nagyon jó volt, mert egyrészt teljesen ráhangolódtam, másrészt rendszereztem a meglévő tudásomat, amiről egyébként magam is meglepődtem, hogy mennyire szerteágazó a témában. Már ezért a sikerélményért megérte. 🙂

Aztán megnéztem a tartalomjegyzéket és ez alapján még eszembe jutott néhány dolog, amit korábban tudtam, ezzel kiegészítettem a papíromat.
Majd összeírtam néhány kérdést, amit mindenképp szerettem volna megválaszolni a könyv végére és a tartalomjegyzék alapján bíztam benne, hogy ez a könyv meg is fogja válaszolni.

Mivel viszonylag sok újdonság is volt benne, ezért a skimming nevű technikával átfutottam a könyvet, mielőtt részletesen elkezdtem volna olvasni, így kaptam róla egy jó átfogó képet. Bár a skimming eltartott körülbelül 30 percig, de ez az idő bőven visszajött a részletes olvasásnál, mert lehetővé tette, hogy a rendes olvasás során egy jóval lendületesebb tempót tudjak felvenni, mert már nem volt teljesen ismeretlen a szöveg.

Ezután elkezdtem olvasni. Ez egy saját könyv és én szeretem a könyveimet amolyan munkafüzetként használni, belefirkálok, jegyzetelek a lap szélére. Olvasás közben elkezdtem megjelölni az információkat. Volt olyan, ami a korábban leírt kérdéseimet válaszolta meg, ezeket felkiáltójellel jelöltem. Volt olyan, ami érdekes, inspiráló, elgondolkodtató volt, ezek a bekezdések mellé “i” betűt tettem. Olyan is volt, ami utalás volt valamire és aminek szerettem volna később utánanézni, ezekhez kérdőjelet tettem.

Olvasás közben folyamatosan azon járt a fejem, hogy ezt vagy azt hogyan fogjuk tudni a mi szervezetünk esetében megvalósítani. Ez azért volt így, mert kifejezetten ilyen céllal kezdtem bele a könyvbe, az agyam erre fókuszált. Más ötleteim támadtak volna, ha azt az “utasítást” adom a agysejtjeimnek, hogy egy ügyfelemnek szeretnék segíteni vagy általánosságban szeretnék tájékozódni a témában. Bármilyen cél jó, csak legyen valami.

Minden fejezet végén rögtön vázlatot is készítettem. Így még friss volt az élmény és olyan gondolatokat is bele tudtam írni, amik olvasás közben jutottak eszembe.

Volt olyan rész, amit nem olvastam el. Mivel tudtam, hogy milyen kérdésekre keresek válaszokat, a skimming során rögtön láttam, hogy melyek azok a részek, amik nekem nem relevánsak. Nem hagytam így kis sok részt és ezekhez később még lehet, hogy visszatérek. De ha mindent elolvastam volna, akkor nem végzek három este alatt, azt viszont nem szerettem volna, hogy hetekre elhúzzam a folyamatot, mert akkor közben sok mindent elfelejtek az összegzés előtt és akkor hosszú távon rosszabbul járok. Muszáj reálisan hozzáállni ehhez a feladathoz is, sajnos nemm fér bele mindig minden az időbe. Az viszont megoldható, hogy az adott időt a lehető leghatékonyabban használjuk ki.

Amikor végeztem, akkor először is megválaszoltam a folyamat elején feltett kérdéseimet. Ez könnyű volt, egyrészt elég jól emlékeztem rá, mert friss volt az élmény, másrészt gyorsan megtaláltam a felkiáltójeles részeket a könyvben. Így most van egy pontos listám, amit elő tudok venni, amikor eljön az idő, hogy a tettek mezejére lépjek.

Aztán az érdekességeket is gyorsan kigyűjtöttem egy jegyzettároló alkalmazásba, ahol gyűjtöm az ilyesmiket. Ugyanígy kigyűjtöttem azokat, amiknek szeretnék utánanézni. A gyorsaság kedvéért lefotóztam a telefonommal azokat az oldalakat, ahol volt “i” vagy”?” és feltöltöttem az applikációba. Így amikor épp állok például egy sorban vagy utazok, akkor innen tudok válogatni.

Tényleg kész voltam három este alatt, most van erről egy vázlatom, amit időnként megnézek. Ez azért fontos, mert 1-2 hét múlva a vázlatra ránézve még eszembe jutnak a részletek, de ha csak 1 év múlva néznék rá legközelebb, akkor ez már nem így lenne. Hosszú távon ez úgy működik, hogy a vázlat megírása után először gyakrabban, aztán elég ritkábban ránézni, mert egy idő után rögzül a hosszú távú memóriámban.

Kész. 🙂

READOOO

Ha szeretnéd kipróbálni magad és egy interaktív, online szoftver segítségével fejleszteni az olvasáshoz szükséges készségeidet, akkor nézd meg a cikket író start-up programját, a readooo-t, amit az Agykontroll oldalán is megtalálsz.

Photo by Sticker Mule on Unsplash

Aktív olvasás

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/2. rész – aktív olvasás

 

A három részes blogsorozatunk előző cikkében megtanultad, hogyan határozd meg az olvasási célod azért, hogy tudd, milyen olvasási technika lenne Neked a leghatékonyabb:

  • mire fogod használni az információt?
  • mennyi időd van a feladatra?
  • mennyi ideig szeretnéd használni az olvasottakat?

Most nézzük, hogy a válaszaid függvényében milyen technikákból válogathatsz, hogy hatékony legyél. Ezek segítenek arra fókuszálni a figyelmed, ami számodra fontos.

Az előnyeik:

  • több mindenre és tovább fogsz emlékezni,
  • kevesebbszer kalandozik el a figyelmed,
  • már olvasás közben elkezded rendszerbe tenni az információt, ami nagyban segíti a későbbi felhasználását.

Két technikát szeretnénk megmutatni, szerintünk ezek a leghatékonyabbak, segítenek aktívan részt venni az olvasásban:

  1. kérdezés
  2. elképzelés

 

  1. KÉRDEZÉS

Emlékszel Öveges professzor szavajárására, amit a fizika kísérletei során annyiszor elmondott? “Igaz-e?” 🙂 Milyen hatással volt ezzel a kis nézőire?

Hogyan segítenek a kérdések növelni a szövegértést? Fel tudsz sorolni három kérdéstípust, ami segíti a szövegértést?

Érted már? 🙂

Számos kutatás bebizonyította, hogy tesztkérdésekre válaszolás közben valójában jobban felkészülünk, mint amikor csak olvassuk a tanulnivalót. Ez azért van, mert sima olvasás közben passzívan nézegetjük a betűket, ha azonban kérdésekre kell válaszolnunk, akkor jobban használjuk az agyunkat, logikai kapcsolatokat teremtünk, értelmezünk, rendszerezünk, ismétlünk, felidézünk és még sok minden mást, ami azt segíti, hogy jobban megértsük és tovább tudjuk tárolni az olvasott információt.

Néhány kérdéstípus

a) Korábbi tudásra vonatkozó: ezzel aktiváljuk a témában a korábbi tudásunkat. Ez azért fontos, mert így sokkal könnyebben megjegyezzük az olvasnivalót, mert az új infót tudja mihez kötni az agyunk.

Például: Mi az a három dolog, amit már tudok erről a témáról? Milyen filmet láttam már erről? Stb.

b) Logikai kapcsolatokra vonatkozó kérdések: ezzel már elkezdjük rendszerezni az új infót.

Például: Miért gondolja ezt a szerző? Hogyan viszonyul ez a fejezet a korábbi tudásomhoz? Megerősíti, cáfolja? Stb.

 c) Kritikai olvasás: Mit tudok a szerzőről? Mi alapján vonta le a következtetéseket? Egyet értek? Miért? Megvizsgált minden fontos nézőpontot, nem hajlítja a tényeket? Stb.

d) A feladatodra vonatkozó kérdések: az előző cikkben meghatároztál egy célt, amit szeretnél elérni az olvasott információ segítségével. Ehhez is kapcsolhatsz kérdéseket.

Például: Hogyan tudom ezt az új tudást használni a következő projektemben? Mit tudok kipróbálni még ma, amivel gyakorolhatom a leírt módszertant? Stb.

 

  1. ELKÉPZELÉS

Ha a Te képzeleted is szeret csapongani és nem mindig abban a témában, amiről épp olvasol, akkor néhány technikával rá tudod venni, hogy inkább az olvasnivalóval foglalkozzon.

Néhány elképzelős módszer:

a) A legegyszerűbb, amikor olyat olvasol, ami valaminek a leírása és el lehet képzelni. Fehér házikó áll a zöld réten, piros cserepei vannak. A gondolataid nagyon gyorsan száguldanak, belefér egy kis grafikai megjelenítés. 🙂

b) Sorrendiség vizualizációja: például időbeli, hierarchiabeli vagy bármilyen más sorrend elképzelése. Ezt én úgy szoktam csinálni, hogy ahogy olvasom a szöveget, elképzelem az első elemet, hozzáfűzök valamilyen képet. Aztán ha 2-3 oldal múlva jön a második elem, akkor hozzácsatolom az elsőhöz és így tovább. Így a végére benne lesz a fejemben vizuálisan.

c) Logikai kapcsolatok: ugyanolyan, mint az előző pont, csak nem egy lineáris rendszert képzelek el, hanem olyat, ami megfelel az egymáshoz kapcsolódó információk szerkezetének.

OLVASÁSI STÍLUSOK
Az aktív olvasási technikák mellett léteznek különféle olvasási stílusok. Attól függően, hogy mennyi időd van és mennyire részletesen kell elolvasnod a szöveget, ezek közül választhatsz.

  • Teljes figyelemmel történő, alapos olvasás.
  • A skimming célja egy gyors, átfogó kép szerzése az olvasmányró Pl.: szerkezete, témája, stílusa, stb. Esetleg itt-ott beleolvasunk, megragadunk kiemelt részeket, kulcsszavakat, ábrákat, átnézzük a tartalomjegyzéket.
  • Skipping vagy más néven kereső olvasás. Ilyenkor valamilyen adatot, szövegrészt igyekszünk minél rövidebb idő alatt megtalálni valamilyen szövegben, adathalmazban.

A következő, egyben záró cikkben egy példán keresztül látni fogod, hogy ezeket kombinálva hogy lehetséges néhány este alatt feldolgozni egy-egy könyvet és azt hosszú távon hasznosítani.

READOOO

Mindez fejleszthető gyakorlássa. Ezekhez sok interaktív gyakorló feladat van a readooo interaktív olvasásfejlesztő szoftverben, amit a cikket író start-up készített. Ha kíváncsi vagy rá, az Agykontroll oldalán is megtalálod.

 

Photo by Austris Augusts on Unsplash

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/1. rész – céltudatos felkészülés

 

Intro

EZT FOGOD TANULNI EBBŐL A BLOGSOROZATBÓL:
Hogyan sokszorozd meg az olvasási hatékonyságod azzal, hogy tudatosabban, strukturáltabban olvasol, kevesebb idő alatt végzel és több ideig tudod hasznosítani a megszerzett információt?

KI ÍRTA EZT A BLOGSOROZATOT?
A cikkeket egyik partnerünk, Holló Anna, egy olvasásfejlesztéssel foglalkozó start-up vezetője írta. A readooo csapatában tanulásmódszertannal foglalkozó szakértő, pszichológus, műszaki menedzser, grafikus tervezőként jelen lévő építészmérnök és egy szoftverfejlesztő team dolgozik.

MENNYI IDŐ ELOLVASNI EZT A CIKKET?
Olvasási sebességtől függően 3-10 perc (ha Neked sem mindegy, hogy 3 vagy 10 perc alatt tudod elolvasni, akkor olvass tovább, hogy a következő már gyorsabban menjen 🙂 )

MIÉRT FONTOS EZ A TUDÁS?
Sokan szeretnénk profik lenni egy-egy területen és ehhez végre elolvasni azokat a könyveket, amikről a szakterületünkön mindenki mesél. De sosincs időnk és a sok könyv csak tornyosul az éjjeliszekrényen vagy jobb esetben az eBook olvasóban, ott legalább nem porosodik. Aztán mikor végre elolvasunk egyet, néhány hónap múlva jó, ha a címére és néhány dologra emlékszünk.

Ahhoz, hogy egy könyvet ésszerű időn belül el tudjunk olvasni úgy, hogy a benne lévő információt hasznosítani tudjuk, olyan olvasási technikák kombinációját kell választanunk, ami a célunknak a leginkább megfelel. Végülis ruhából is mindig mást veszünk fel az alkalomtól függően. Bár láttam már embert bikiniben síelni vagy pizsamában dolgozni, de azért alapvetően mindenhez megvan a megfelelő felszerelés. És míg az öltözködésben jórészt el tudjuk dönteni, hogy mit vegyünk fel, olvasás során a legtöbben valamiért mindig ugyanazokat a technikákat használjuk, céltól függetlenül, ami nem túl hatékony.

PONTOSAN MIRŐL LESZ SZÓ?
Ebből a három részes blogsorozatból megtanulhatod, hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet vagy ismeretterjesztő könyvet néhány este alatt, miközben az olvasott információnak és a közben támadt ötleteidnek sokkal nagyobb részét tudod hasznosítani.

I. rész: céltudatos felkészülés, ami nem a tartalomjegyzék átfutása, hanem valami sokkal izgalmasabb
II. rész: aktív olvasás, hogy ne csak passzív szemlélője legyél a betűknek, hanem teljes figyelemmel tudj olvasni
III. rész: az információ hasznosítása – képzelj el egy csodálatos világot, ahol nem az agyad leghátsó zugában landol minden, amit olvastál, hanem beépíted az életedbe.

 

  1. Az első lépés a céltudatos felkészülés

Miért fontos? Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hogy milyen olvasási technikát válassz (ezekről szó lesz a második és harmadik részben), pontosan tudnod kell, hogy mit szeretnél elérni a szöveg olvasásával.

MENNYI IDŐT SPÓROLHATSZ MEG EZZEL A LÉPÉSSEL?

Tegyük fel, hogy most 10 órát töltesz egy könyv elolvasásával, aztán egy év múlva 2%-ra emlékszel belőle, ami nem túl hatékony. Hogyan lehet ezen változtatni?

  1. a) ha okosan választod meg az olvasási stratégiád, akkor nem fog 10 óráig tartani egy könyv, hanem például 7-8 óra alatt kész leszel (erről szól majd a blogsorozat következő része),
  2. b) megfelelő (és gyors) jegyzetelési technikát választasz, amikkel például az olvasottak legalább 20%-ára fogsz emlékezni (erről szól majd a blogsorozat utolsó, harmadik része),
  3. c) ha megtanulsz lendületesebb tempóban olvasni, akkor ebből könnyen lehet 5 óra úgy, hogy később jobban fogod tudni használni az olvasott információt (ezt pedig leginkább a readooo nevű interaktív, online szofverrel lehet gyakorolni, erről a cikk végén találsz több infót).

Ez így már 20-szoros növekedés a hatékonyságodban. Jól hangzik és az is, nem marketing mellébeszélés, csak józan ész és egy kis tudatosság.

Ahhoz azonban, hogy tudd, milyen technikát válassz, pontosan tudnod kell, mi a célod. Erre való a céltudatos felkészülés.

A céltudatos felkészülés három kérdés megválaszolásából áll, ezeket követve már könnyű lesz eldönteni, hogy milyen technikát, stratégiát válassz az olvasáshoz:

  1. pontosan mire szeretnéd használni az olvasott információt
  2. mennyi időd van a feladatra – reálisan
  3. mennyi ideig szeretnéd használni az információt

 

  1. MIRE FOGOD HASZNÁLNI AZ INFORMÁCIÓT?

Most fel fogok tenni néhány kérdést. Fontos lenne, hogy vagy írd le a választ vagy hangosan mondd ki. Miért fontos ez? Azért, mert gondolatban sokszor pongyolán fogalmazunk és itt most kiemelt szerepet kap a pontosság.

Először is gondolj egy könyvre, ami már nálad van (megvetted, letöltötted, kölcsön kaptad, stb.)!

A kérdések:

  • Hol találkoztál ezzel a szöveggel, könyvvel? Ajánlotta valaki, kerestél valamit a témában és ez megtetszett vagy egyszerűen nézelődtél és valamiért megszólított, stb.
  • Őszintén, mi volt az első gondolatod, amikor találkoztál vele? Például ha ajánlotta valaki, akire felnézel, akkor teljesen oké, ha az volt az első gondolatod, hogy ha Te is elolvasod, akkor biztosan jót fog gondolni Ró Vagy ha csak nézelődtél a könyvesboltban, akkor mi volt az az impulzus, ami miatt megvetted? Volt egy szó, ami megfogott? Mit váltott ki belőled? Például valamit, amitől félsz vagy amivé válni szeretnél vagy megoldást kínált egy problémádra? Stb.
  • Pontosan mit szeretnél kezdeni a benne található tudással, információval? Például elakadtál valahol a munkádban és erre keresel megoldást. Vagy pontos kimutatást kell készítened egy területről. Vagy szeretnéd a személyes márkádat erősíteni azzal, hogy ismered ezt a szerzőt vagy kö Vagy nem tudod még mire fogod használni pontosan, egyelőre csak szeretnéd tágítani az ismereteidet.
  1. MENNYI IDŐ VAN A FELADATRA – REÁLISAN?

Ehhez két időt kell megbecsülnöd:

  • mennyi időre lenne szükséged, hogy nyugodtan feldolgozd a szöveget?
  • mennyi időt tudsz rászánni igazából?

Ha nem köt határidő, akkor azt sem könnyű megmondani, hogy mennyi időt tudsz rászánni egy feladatra. Úgy érezzük, hogy miénk a világ minden ideje, de ez nem így van. Ebből lesz, hogy hetekig, hónapokig húzzuk egy könyv elolvasását, esetleg be sem fejezzük, ami nem jó.

Ha például az első kérdést megválaszolva azt gondolod, hogy 15 óra kell egy könyvre, gondold át, hogy egy héten mennyit tudsz erre szánni és szabj magadnak határidőt.

Persze olyan is van, amikor van határidőnk, ami ijesztően rövidebb, mint amennyi időre szerintünk szükség lenne. Ezzel is szembesülnünk kell, mert aztán ennek megfelelően még mindig tudunk olyan olvasási stratégiát választani, amivel a lehető legjobban kihasználhatjuk a rendelkezésre álló időt.

 

  1. MEDDIG SZERETNÉD HASZNÁLNI AZ INFÓT?

Gondold át, hogy mennyi ideig lesz szükséged az olvasottakra? Segítségképp itt van néhány példa:

  • egy összefoglalót kell írnod, holnaputáni a határidő, ehhez kell olvasnod a témában,
  • egy pályázati kiírás elolvasás a feladat, rom heted van megírni a pályázatot (itt már figyelned kell, hogy ami szöveget egyszer feldolgoztál, annak az információtartalmát könnyen visszakereshetővé tedd, mert nincs is annál rosszab, amikor két hét múlva elfelejted, hogy a 100 oldalas dokumentációban hol van az az infó, amire épp szükséged van,
  • ha szakkönyvet olvasol, akkor valószínűleg azt szeretnéd, hogy a szaktudásod bővüljön, beépítsd az olvasottakat a gyakorlatba is és hosszú évekig tudd alkalamazni.
    Ez a három példa egészen más jegyzetelési techikát kíván. Míg az elsőnél nem kell túlbonyolítani, a másodiknál már tudonod kell olvasás közben strukturálni az információt, a harmadik esetben pedig hosszú távon használhatóvá kell tenned.
    Ezekre fogunk pédlát mutatni ennek a cikksorozatnak a harmadik, befejező részében.

A három részes blogsorozat következő cikkében arról lesz szó, hogyan vegyél részt aktívan az olvasási folyamatban, hogyan szegezd a szövegre a folyton elkalandozni vágyó figyelmed.

READOOO

Addig is, ha szeretnél belevágni az olvasási készségeid fejlesztésébe egy játékos, interaktív szoftver segítségével, nézd meg a cikket író start-up programját, a readooo-t, amit megtalálsz az Agykontroll oldalán is, ide kattintva.

 

Photo by Giulia Bertelli on Unsplash

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Szeretnél-e tőlünk jó hírekkel és hasznos tanácsokkal teli hírlevelet kapni? Ha igen, javaslom iratkozz fel itt e hírlevélre!

Név:*
Email: *

* Az adataidat bizalmasan kezeljük.
A feliratkozással elfogadod a ÁSZF és Adatkezelési nyilatkozat