0

Author archives: Csilla Sebestény

Kedvcsináló

December 2-án kerül megrendezésre  a Természetgyógyász Magazin karácsonyi fesztiválja, melyen testvérem, dr. Domján László is előadást tart ( http://tgy-magazin.hu/hirek/fesztival-eloadok-dr-domjan-laszlo ). Biztos nagyon izgalmas és hasznos lesz, érdemes részt venni rajta! Én is elmennék,

de a rendezvény napján épp Agykontrolltanfolyamot tartok Kígyós Évával Budapesten.

Kedvcsinálónak összevágtam a tavalyi fesztiválon tartott előadásomból egy kb. 40 perces videót. Itt nézhető:

TK.lantdalok.hu

Elöljáróban annyit, hogy a kamera leállt félidőben, onnét színes képekkel helyettesítettem magamat, a hangfelvétel is elég gyenge, főleg a befejezésnek szánt dalban, ott egy fiatalkori felvételt vágtam be inkább. Szóval a videó olyan, amilyen, de remélem, azért lesz, ami hasznosnak bizonyul belőle.

Köszönöm a meghallgatást! Egyre jobban:

Domján Gábor

Hol “lép közbe” az agykontroll?

„Régi vágyam teljesül nemsokára (úgy néz ki). Viszont a harcban elfáradtam és egy este kitört belőlem. Azt mondtam az Univerzumnak és Istennek, hogy elegem van abból, hogy nem válik valóra, pedig mindent megtettem, és már sírva könyörögtem, hogy tegyen valamit mert nagyon elég volt az elmúlt évekből. Másnap reggel teljesen véletlenül keveredtem ilyen-olyan ismeretlen profilokra, amikor meg akartam nyitni egy képet, véletlenül egy másik nyílt meg… “Trust the timing of life” (Bízz az élet időzítésében!). Ez a felirat volt a képen, úgy érzem nekem szólt (?). Aztán észrevettem, hogy valóban kezdenek úgy alakulni a körülmények, úgy rendeződni az emberek, ahogy nekem a legjobb, ez sosem volt igy az elmúlt években. Ezek jelek lehetnek? Talán révbe érek… De hogy hogyan kapcsolódik az agykontroll, ha úgyis minden a maga idejében történik… Na ezt sem értem 🙂 (Nem jártam tanfolyamra)”

 

Kedves Nóra! Megérintettek gondolataid, amiket megosztottál. Elsősorban együtt éreztem veled, hiszen egy nagyon fontos lépést tettél meg. Úgy éreztem kiléptél a panaszkodók táborából, vállaltad a felelősséget az életedért, és elkezdtél tenni a változásért. Ilyenkor szinte szükségszerű, hogy az eredményre várva türelmetlenek leszünk. Az ember úgy érzi, hogy egy olyan szerződése van, amiben az ő feladatai rögzítve vannak, de a másik fél, a sors nem írt alá semmit. Az a harag, csalódottság, amit átéltél segített a tovább lépéshez. Rátaláltál arra az érzésre, gondolatra, ami segít kivárni a dolgok idejét. Azt hatalmas összefüggést, ami a fizikai világban megszabja a dolgok idejét, emberi elmével nem tudjuk átlátni, de megtanulunk bízni tetteink erejében, és elfogadni azt, hogy a legjobb időben érkezik a változás. Gondolom, hogy a számodra is nagy öröm ennek a belső békének a megtalálása.

Ami miatt mégis írok, az agykontrollal kapcsolatos kérdésedre vonatkozik. Mintha ez a módszer azt ígérné, az univerzális törvények érvényesülésére ráerőszakolhatjuk egyéni akaratunkat. Mivel ez nem így van, örültem, hogy leírtad: nem végeztél agykontroll tanfolyamot. Vagyis valamilyen (kíváncsi lennék, hogy milyen?) információ alapján ezt gondolod az agykontrollról. Pedig szó sincs erről. Egyetlen programozás sem irányul arra, hogy a célunk elérésének idejét határozzuk meg.

Az agykontrollban a vágyaink szerinti célunk elérésére a leggyakrabban használt technika az elmetükre technika. Minden tanfolyamon ennek a technikának a tanulása úgy kezdődik, hogy először a vágyakról beszélünk. Az igazság az, hogy a valódi vágyak meghatározása a siker szempontjából elsődleges. Ha mondjuk az emberi kapcsolataim romlottak el, nyilvánvaló, azt szeretném, hogy ezek újra jól működjenek. De ha az az elvárásom, hogy ennek érdekében mindenki más változzon meg úgy, ahogy az számomra jó, nos akkor nem jó célt tűztem magam elé. Csak akkor működik a technika, ha az a célom, hogy én tudjak úgy változni, amitől rendeződnek, jóirányba fejlődnek ezek a kapcsolatok. Változni nem könnyű, de a programozásban jelenlévő vágy motivációt, és a tettekhez lelki energiát ad. Ezeket a programozásokat úgy fejezzük be, hogy „legyen így, vagy úgy, ahogy minden érdekelt fél számára a legjobb!” Ebben a zárómondatban benne van az agykontroll hitvallása is. José Silva, a módszer megalkotója, fontosnak tartotta, hogy technikáinak alkalmazása minden ember számára hasznosítható legyen, függetlenül világnézetétől. Ugyanakkor fontosnak tartja azt a rendezőerőt, ami világunkat is szabályozza. Az agykontrollban ezt magasabb intelligenciának nevezi.

Kedves Nóra! Azért írtam le ezt a néhány szót az agykontrollról, mert fontosnak tartom, hogy most, amikor az utad keresed, valódi tudásod legyen erről a módszerről is. Sok sikert kívánok neked.

dr. Kígyós Éva

Hogyan vizualizálj jobban?

Vizualizálni mindenki képes. Azonban különböző mértékben és minőségben használjuk ezt az
adottságunkat. Itt a blogon a vizualizáció számos előnyéről írtunk: hatékony tanulásban, célok
elérésében, kreatív feladatoknál is kulcsfontosságú a képzelet használata. Vannak olyan tényezők, amik
ronthatják a vizualizációs képességünket. Ezeket kiiktatva „passzív” módon fejlesztheted a képzeletedet.
Például:

Tévézz kevesebbet!

A televízió kész képeket ad az elmének. Úgy hat rá, mint az autózás a test izomzatára: amit nem
használunk az gyengül, visszafejlődik. Az átlag magyar ember 139 percet tévézik naponta, az átlag
tévékészülék pedig 282 percet (majdnem 5 órát!) van bekapcsolva a KSH szerint. Próbáld ki, hogy csak
egy hétig kevesebbet, vagy egyáltalán nem nézed a TV-t, és figyeld meg, könnyebb-e így képzelődni?
Sokan azt tapasztalják, hogy hatalmas mentális energiájuk szabadul fel ettől. Ráadásul, ha olvasással,
például egy jó regénnyel pótolod ezt a stresszoldó tevékenységet, egyből a képzelőkédet is fejleszted.

Ügyelj a szavaidra!

„Úgy tartják, hogy a durva beszéd olyan lelki megkönnyebbülést nyújthat, amit még az imádság sem.”
Anthony de Mello
Van benne valami, hatalmas feszültséget lehet gyorsan kiadni „tabu” szavakkal. Viszont, ha szokássá válik
ez a fajta beszéd, az komoly akadálya lehet a képzelődésnek. A kimondott szavakat, kifejezéseket ugyanis
az elme akár csak egy pillanatra, de képben is megjeleníti. A sok durva, negatív kifejezés hatására
azonban egy idő után inkább, „leszoktatja” magát az agy erről. Figyeld meg, ha kerülöd a durva
kifejezéseket és így tehermentesíted elmédet, könnyebb-e a vizualizáció?

„Nem vagyok rá képes!”

Van, aki így gondolkodik: „- Én ha becsukom a szememet csak sötétséget látok! Lehet, hogy másnak
megy, nekem biztos nem.” Amíg így állsz hozzá, biztosan így is lesz. Létező, de nagyon ritka jelenség az
„afantázia”, ahol az illető képi emlékek helyett csupán „listaszerűen” képes például a múltjában
történteket felidézni. Azonban még diagnosztizált afantáziásnál is van példa a vizualizáló képesség
megszerzésére! Először is érdemes kerülni az ilyen kijelentéseket, akár még a gondolatot is. Lehet
helyettesíteni ezzel: „Sokan megtanulták – én is képes vagyok rá!” Aki a sötétséget át tudta alakítani,
többek között a következő aktív gyakorlatokat végezte, amiket te is könnyedén beiktathatsz
mindennapjaidba:

Figyeld meg az álmaidat!

Ehhez az első lépés, hogy képes legyél felidézni álmaidat. Sok oka lehet annak, ha valaki nem emlékszik
az álmaira, viszont élettani tény, hogy mindannyian minden éjszaka többször is álmodunk. Ilyenkor
nagyon aktív, erős képzelődést végzünk. Az átlagember kontroll nélkül álmodik, de a gyakorlott elme
képes befolyásolni az álmában végzett képzelődést is, ez az éber álmodás (lucid dreaming). Kis
gyakorlással ez is elsajátítható, de az is sokat segít, ha csak megfigyeled és felírod álmaidat, például egy
héten keresztül. Megfigyelheted, hogy ennek hatására aztán ébren, illetve tudatos, de relaxált állapotban
is könnyedebben tudsz képeket, helyszíneket megjeleníteni.

Először azt képzeld el, ami ismerős, aztán azt, ami érdekel!

A legkönnyebben azt tudjuk elképzelni, ami ismerős. A képi felidézésnél az agy azon területeit próbálja
spontán módon aktiválni, amik a látás során is aktívak voltak. Ez nyilván könnyebb olyan helyzetekben,
amit már rengetegszer tapasztaltunk. Meg szoktuk kérni azt, aki saját bevallása szerint nehezen
képzelődik, mondja meg hány ablak van a nappalijukban. Ezt az emlék, a látott valóság felidézésével
tudja megválaszolni. Csukott szemmel végigmehetsz a lakásodon, a szobákon, felidézve hol milyen a
berendezés, milyenek a színek. Ha ez már megy, utána téged érdeklő képeket alkoss! Érdekes, vicces,
szokatlan, vagy éppen nyugalmat, békét adó képeken gyakorolj. Ezért kitűnő elme-torna a
memóriafogasok használata, vagy az elme tükrében a forrón vágyott cél megjelenítése.

Relaxálj!

A fejlődés útján a legfontosabb a rendszeres gyakorlás, így van ez a vizualizáció terén is. A relaxált
állapotban való időtöltés, és az itt végzett képzelődés a fentiekkel együtt gyorsan és hatékonyan segít
intenzív és pontos mentális képek megalkotásában. Akár a legegyszerűbb gyakorlatot végzed, mint
például a visszaszámlálást számok megjelenítésével, akár összetettebbet, mint valamelyik vezetett
relaxációnkat (kedvencem a klasszikus Sziget (youtube link) ), azzal segíted, hogy napról napra egyre
jobban vizualizálj!

Gyakorolj, és meglátod, minden nappal egyre jobban megy majd!

Domján Áron

Zavaros gondolatok

„Ma nem mentem el két vizsgámra, mert nem lett kész a házi dolgozatom és a prezentációm…” Igy kezdődött a levél, amit Messengeren kaptam.

Mivel többen is fordultak már hozzám nagyon hasonló élethelyzetben, Erika engedélyével idézek néhány mondatot a leveléből, és leírom a válaszomat. Talán másnak is segít.

„Szeretném a segítségét kérni. Elvégeztem az agykontrollt, de úgy érzem elakadtam. … Ma nem mentem el két vizsgámra, nem lett kész a házi dolgozatom és a prezentációm. …. Mit tehetek, ha a fejemben összeáll a téma, azonban a számításoknál, az adatok elemzésekor nem érem el a kívánt eredményt. … Azt vettem észre, hogy újra és újra nekifogok és ugyan azokba hibákba futok bele. … Szeretnék tisztán látni, haladni leírt céljaim felé, tartani a saját magamnak adott határidőket! De annyi minden más van, ami érdekel és elvisz más irányba. Miért? Figyelmem gyakran elkalandozik, azt veszem észre, hogy az idő telik a feladatom nem készül el, vagy nem úgy ahogy terveztem. Fent maradok éjjel, fizikailag fáradt vagyok, ha lefekszem, a megoldatlan feladataim járnak a fejemben. Amit még észrevettem nehezebben viselem a társaságot. Mi lehet ennek az oka? Milyen technikával, tudok ezen javítani?”

 

Kedves Erika! Amennyire egy ilyen rövid beszámolóból következtetni lehet, azt gondolom, hogy több problémád összefonódásából jött létre ez a „szétcsúszott” állapot. A legfontosabb, hogy szedjük szét ezeket.

Úgy gondolom, hogy

  • van egy figyelem összpontosítási nehézséged, ami befolyásolja a tanulást és gondolom más dolgokat is,
  • nem jól határozod meg a céljaidat,
  • a belső tetterő, amit akaraterőnek nevezünk, csak részben alakult ki nálad,
  • mivel sok elhatározásod kudarccal végződik, romlik az önbecsülésed, és ha nem fogadod el önmagad, nem szívesen vagy másokkal.
  • mindez állandó stresszhelyzetben tart, és ez alvászavarhoz vezet.

Nem tudom mit érzel attól, hogy így felsoroltam a problémákat, de hidd el szembe kell nézned ezzel. Ha sikeres és boldog akarsz lenni, tudsz javítani ezeken.

Egy levélben csak néhány tanácsot tudok adni, amivel érdemes a változást elkezdened.

Már a tanfolyamon is sokan tapasztalják, hogy nehezen tudják irányítani a figyelmüket a meditációk alatt. Szinte nem is hallják a meditáció szövegét, egészen más gondolatok áramlanak a fejükben. Aztán vannak, akiknek a tanfolyamon még valamennyire sikerül, de otthon, amikor egyedül próbálnak szintjükre jutni, úgy érzik, hogy mindig elvesztik a fonalat, vagy éppen az sem ritka, hogy elalszanak. Bármilyen furcsán hangzik, ez teljesen természetes folyamat. Figyelmünk az önvédelmi rendszerünket szolgálja, ezért alaptulajdonsága, hogy állandóan pássztázza a környezetünket, nincs-e valahol veszély. A meditációkat pont ezért csináljuk biztonságos helyen és védett körülmények között, hogy ne kelljen védekeznünk, és a külső helyzet ellenőrzése helyett testünkre fokuszálunk az izmaink lazításával. Ez a beszűkített fókusz tud eljuttatni minket az alapszintünkre, ahol programozni tudunk.

Éber életünkben is szükséges, hogy képesek legyünk irányítani a figyelmünket. Sok esetben pont a figyelmetlenség következtében történnek rossz dolgok velünk. És ahogy te is tapasztaltad, tanulni sem lehet a figyelem fókuszálása nélkül.

De van egy nagyon jó hírem. A figyelem koncentrációja javítható. Néhány ötlet, amikkel elkezdheted.

Éber állapotban érdemes – ha van az embernek pár perc ideje – különböző „edzéseket” csinálni. Pl. meggyújtani egy gyertyát, és a lángján tartani a tekintetet, tanulmányozni egy fát, egy cserép virágot, vagy bármit, ami a környezetünkben van. A lényeg, hogy a legapróbb részletekig megnézzünk mindent, ami látható. Segít fókuszálni, ha belső beszéddel kísérjük a látottakat.

A meditáció rendszeres gyakorlása is sokat segít. Ne a fekvő pózt válasszuk, hanem üljünk egyenes gerinccel, és így támasszuk a hátunkat a székhez. Mindig mondjuk magunkban a meditáció szövegét, akár hanganyag segítségével lazítunk, akár önállóan. Ha elterelődik a figyelmünk és észrevesszük, fogadjuk el, hogy ez teljesen természetes, és folytassuk tovább az elmélyülést ott, ahol abbahagytuk.

Ha a figyelmed javul egyre sikeresebb lesz a programozásod. Igen, de mit és hogyan programozz?

Először is tisztázni kellene magadban, hogy milyen életet képzelsz el magadnak. Mi az a számodra elfogadható életforma, amiért érdemes erőfeszítéseket tenni. Elsősorban számba kellene venni, hogy a téged érdeklő sok dolog közül melyik az, ami legjobban foglalkoztat, ami szerepet kaphat az életedben. Vagyis mi a valódi vágyad, aminek az elérése valódi boldogsággal töltene el. Mostani problémáid egy vizsgaidőszak körül sűrűsödnek. De egy beadandó házi dolgozat, vagy prezentáció időben elkészülte milyen út felé vezet? Közelebb visz a valódi célod eléréséhez? Vagy csak annyi, hogy letudod a dolgot, túl vagy rajta, és megszabadulsz egy feladattól. Biztos átlátod, hogy ezek az érzések amolyan langyos örömök.  Érzelmi energiát a feladatok elvégzésére az tud adni, ha tudom merre megyek, és pontosan látom, hogy ennek a feladatnak az elvégzése hogyan visz előre a célom felé.

Ennek a belső tűznek a felébresztése a megoldás, mert így csak az marad, amibe belekerültél. Kudarcok napról napra, tehetetlenség érzése, egyre rosszabb vélemény önmagadról, külső okok keresése, hogy vajon miért működök így, mi a bajom? Lássuk be ezek nem visznek előre.

Kedves Erika! Nem tudom elfogadod-e a javaslataimat, mert ennek az a lényege, hogy tisztelni és szeretni kell önmagad annyira, hogy lépésenként felépíted, ami eddig kimaradt. Igen sok önsegítő könyvet találsz a célkitűzésről, akaraterőről, boldogságról, az agykontrollos sikerekről. Ha van rá lehetőséged gyere el az augusztusi Lépj tovább! tanfolyamra, mert ott két nap alatt megismerheted ezeket az elméleteket, részletes útmutatást kaphatsz arra, hogy hogyan használhatod az adott területen az agykontrollos tudásodat, és új programozási lehetőségeket is tanulsz.

Bízom benne, hogy képes leszel irányítani a sorsodat.

Üdvözlettel: Kígyós Éva

Az információ hasznosítása

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/3. rész – az információ hasznosítása

 

A három részes blogsorozatunk első részében megtanulhattad, hogy határozz meg jól olvasási célt, a másodikban pedig, hogy hogyan vegyél részt aktívan az olvasási folyamatban. Ez a cikk pedig arról szól, mit tehetsz azért, hogy hosszabb távon tudd hasznosítani az olvasott információt.

A szó elszál, az írás megmarad. Régi mondás és tudom, hogy sok embernek nem hangzik túl jól, mert a jegyzetelés és vázlatírás bizony elég macerás is lehet. De nem kell annak lennie. 🙂

Próbáld ki ezt a két módszert és 1200%-ban biztos vagyok benne, hogy sokkal tartósabban megmarad a fejedben az olvasnivaló, mintha nem csináltad volna.

  1. VÁZLAT ELVITELRE

Vegyél elő egy A4-es vagy A3-as lapot. Ha kevés időd van, akkor az A4-est válaszd, az kisebb. 🙂
A tartalomjegyzék alapján oszd fel a lapot annyi részre, ahány fejezet van. Bárhogy feloszthatod: négyzetrácsosan, sugár irányban, elmetérképet is csinálhatsz, amihez csak kedved van. Jó eséllyel az olvasási célod is segíthet ennek az eldöntésében.
Amikor végeztél egy fejezettel, töltsd ki a neki szóló részt a lapodon. Ha szeretnél, írhatsz csak egy szót, rajzolhatsz is, egyetlen szabály van csak, hogy nem írhatsz olyan sokat, hogy átmenj egy másik részbe.
Ezt mindig csináld meg egy fejezet végén, még mielőtt elkezdenéd a következőt, mert akkor még friss az élmény. Ezt a lapot beteheted a könyvedbe, hogy mindig nálad legyen, ha pedig digitálisan olvasol, akkor tedd például a tárcádba.
Ha sürget az idő, akkor nyugodtan beállíthatsz magadnak időkorlátot is a feladathoz. Például a telefonodon beállítod, hogy 3 vagy 5 perc múlva jelezzen és ennyi idő alatt be kell fejezned. Amit ennyi alatt nem sikerült leírni, azt elengeded. 🙂 Még így is több lesz, mintha 0 percet szántál volna rá és hidd el, ez óriási különbséget jelent hosszú távon.

És itt jön az igazi varázslat. Ezt a lapot aztán vedd elő egy hét múlva, egy hónap múlva, 3 hónap, fél év, egy év múlva. Szánj rá pár percet, nézegesd. Így még eszedbe fognak jutni a részletek is a vázlatod alapján, végül beég a hosszú távú memóriádba.
Ha még most is úgy érzed, hogy macera, akkor képzeld el, hogy ha az elmúlt években minden könyvről csináltál volna egy ilyet és most lenne egy mappád, ahol ezeket gyűjtögetnéd, időnként elővennéd, akkor mennyivel lenne nagyobb a tudásod, mint most. 😉

  1. MÁSODPERCES JEGYZETEK

Ez az egyik kedvenc technikám. Amikor elkezdek olvasni egy könyvet, akkor nem tudom még milyen típusú információk jönnek majd szembe, hogyan lenne jó őket csoportosítani. Az olvasási célom persze ad egy keretet annak, hogy alapvetően mire keresem a választ, de azért mindig vannak olyan dolgok, amiknek később jó lenne utánanézni, jó lenne megjegyezni, stb.

A technika ebből áll:
a) először is szükség van valamire, amire lehet jegyzetelni:

  • ha lehet firkálni a könyvbe, akkor csak egy toll kell hozzá, ha nem lehet, akkor egy A4-es papír is,
  • digitális olvasóknál általában van lehetőség jegyzeteket hozzáadni, de itt is teljesen jó a papír+toll kombináció.

b) jegyzetelés

  • olvasás közben egészen egyszerűen amikor találkozol egy számodra értékes információval, azt megjelölöd (például ezt meg kell tanulni, ezt gyűjtöm, ezen még gondolkodni kell, ez érdekes, ennek még utána kell nézni, stb.),
  • a jelölés legyen nagyon egyszerű: karika, kérdőjel, betűk, számok, bármi, amit ahhoz az információcsoporthoz tudsz kötni,
  • érdemes a jelöléseket leírni, hogy még egy hét múlva is tudd mi micsoda: vagy a könyv egy hátsó lapjára vagy egy papírra, amit beleteszel a könyvbe vagy a tárcádba,
  • tovább olvasva ha megint olyan rész jön, ami számodra fontos információt tartalmaz, akkor átgondolod, hogy belefér-e valamelyik korábbi csoportosításba vagy új jelölést vezess be neki,
  • ha nem szeretnél firkálni a könyvbe, akkor egy A4-es lapra elkezdheted írni a jelöléseket, mellé az oldalszámokat,
  • digitális olvasóknál használhatsz különböző színű kihúzókat, vagy bármit, ami neked működik,
  • aztán amikor vége a könyvnek, akkor ezek a jelölések alapján nagyon egyszerű lesz vázaltot írni, rendszerezni, összefüggéseket találni vagy bármi mást, ami az eredeti célodnak megfelel.

TEGYÜK RENDSZERBE AZ EDDIGIEKET EGY PÉLDA SEGÍTSÉGÉVEL:
Nemrég egy olyan könyvet olvastam, ami társadalmi vállalkozásokról szól. A társadalmi vállalkozás egy olyan profitorientált szervezet, ami a főtevékenységével együtt vagy amellett társadalom számára hasznos javakat is előállít.
A célom az volt, hogy minél több információt szerezzek arról, mit kell tennem pontosan, hogy a start-upunk, a readooo olvasásfejlesztő tréning, társadalmi hasznos vállalkozás lehessen a jövőben.
Mivel elég elfoglalt vagyok, ezért három estét szántam a könyvre, ami körülbelül 200 oldal.
Azt is tudtam, hogy a benne található információra elég sokáig szükségem lesz és fontos, hogy ne kelljen újra és újra átolvasni, ha például fél év múlva jut oda a szervezetünk, hogy ezzel a témával a gyakorlatban is tudunk foglalkozni.

Először is utánanéztem a könyv szerzőjének és az alapján, amit találtam, hitelesnek “nyilvánítottam”. Aztán fogtam egy lapot és összeírtam mindent, amit a témáról tudok. Nagyon különböző forrásokból hallottam és olvastam erről a területről, így elég sok mindent össze tudtam írni. Ez nagyon jó volt, mert egyrészt teljesen ráhangolódtam, másrészt rendszereztem a meglévő tudásomat, amiről egyébként magam is meglepődtem, hogy mennyire szerteágazó a témában. Már ezért a sikerélményért megérte. 🙂

Aztán megnéztem a tartalomjegyzéket és ez alapján még eszembe jutott néhány dolog, amit korábban tudtam, ezzel kiegészítettem a papíromat.
Majd összeírtam néhány kérdést, amit mindenképp szerettem volna megválaszolni a könyv végére és a tartalomjegyzék alapján bíztam benne, hogy ez a könyv meg is fogja válaszolni.

Mivel viszonylag sok újdonság is volt benne, ezért a skimming nevű technikával átfutottam a könyvet, mielőtt részletesen elkezdtem volna olvasni, így kaptam róla egy jó átfogó képet. Bár a skimming eltartott körülbelül 30 percig, de ez az idő bőven visszajött a részletes olvasásnál, mert lehetővé tette, hogy a rendes olvasás során egy jóval lendületesebb tempót tudjak felvenni, mert már nem volt teljesen ismeretlen a szöveg.

Ezután elkezdtem olvasni. Ez egy saját könyv és én szeretem a könyveimet amolyan munkafüzetként használni, belefirkálok, jegyzetelek a lap szélére. Olvasás közben elkezdtem megjelölni az információkat. Volt olyan, ami a korábban leírt kérdéseimet válaszolta meg, ezeket felkiáltójellel jelöltem. Volt olyan, ami érdekes, inspiráló, elgondolkodtató volt, ezek a bekezdések mellé “i” betűt tettem. Olyan is volt, ami utalás volt valamire és aminek szerettem volna később utánanézni, ezekhez kérdőjelet tettem.

Olvasás közben folyamatosan azon járt a fejem, hogy ezt vagy azt hogyan fogjuk tudni a mi szervezetünk esetében megvalósítani. Ez azért volt így, mert kifejezetten ilyen céllal kezdtem bele a könyvbe, az agyam erre fókuszált. Más ötleteim támadtak volna, ha azt az “utasítást” adom a agysejtjeimnek, hogy egy ügyfelemnek szeretnék segíteni vagy általánosságban szeretnék tájékozódni a témában. Bármilyen cél jó, csak legyen valami.

Minden fejezet végén rögtön vázlatot is készítettem. Így még friss volt az élmény és olyan gondolatokat is bele tudtam írni, amik olvasás közben jutottak eszembe.

Volt olyan rész, amit nem olvastam el. Mivel tudtam, hogy milyen kérdésekre keresek válaszokat, a skimming során rögtön láttam, hogy melyek azok a részek, amik nekem nem relevánsak. Nem hagytam így kis sok részt és ezekhez később még lehet, hogy visszatérek. De ha mindent elolvastam volna, akkor nem végzek három este alatt, azt viszont nem szerettem volna, hogy hetekre elhúzzam a folyamatot, mert akkor közben sok mindent elfelejtek az összegzés előtt és akkor hosszú távon rosszabbul járok. Muszáj reálisan hozzáállni ehhez a feladathoz is, sajnos nemm fér bele mindig minden az időbe. Az viszont megoldható, hogy az adott időt a lehető leghatékonyabban használjuk ki.

Amikor végeztem, akkor először is megválaszoltam a folyamat elején feltett kérdéseimet. Ez könnyű volt, egyrészt elég jól emlékeztem rá, mert friss volt az élmény, másrészt gyorsan megtaláltam a felkiáltójeles részeket a könyvben. Így most van egy pontos listám, amit elő tudok venni, amikor eljön az idő, hogy a tettek mezejére lépjek.

Aztán az érdekességeket is gyorsan kigyűjtöttem egy jegyzettároló alkalmazásba, ahol gyűjtöm az ilyesmiket. Ugyanígy kigyűjtöttem azokat, amiknek szeretnék utánanézni. A gyorsaság kedvéért lefotóztam a telefonommal azokat az oldalakat, ahol volt “i” vagy”?” és feltöltöttem az applikációba. Így amikor épp állok például egy sorban vagy utazok, akkor innen tudok válogatni.

Tényleg kész voltam három este alatt, most van erről egy vázlatom, amit időnként megnézek. Ez azért fontos, mert 1-2 hét múlva a vázlatra ránézve még eszembe jutnak a részletek, de ha csak 1 év múlva néznék rá legközelebb, akkor ez már nem így lenne. Hosszú távon ez úgy működik, hogy a vázlat megírása után először gyakrabban, aztán elég ritkábban ránézni, mert egy idő után rögzül a hosszú távú memóriámban.

Kész. 🙂

READOOO

Ha szeretnéd kipróbálni magad és egy interaktív, online szoftver segítségével fejleszteni az olvasáshoz szükséges készségeidet, akkor nézd meg a cikket író start-up programját, a readooo-t, amit az Agykontroll oldalán is megtalálsz.

Photo by Sticker Mule on Unsplash

Aktív olvasás

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/2. rész – aktív olvasás

 

A három részes blogsorozatunk előző cikkében megtanultad, hogyan határozd meg az olvasási célod azért, hogy tudd, milyen olvasási technika lenne Neked a leghatékonyabb:

  • mire fogod használni az információt?
  • mennyi időd van a feladatra?
  • mennyi ideig szeretnéd használni az olvasottakat?

Most nézzük, hogy a válaszaid függvényében milyen technikákból válogathatsz, hogy hatékony legyél. Ezek segítenek arra fókuszálni a figyelmed, ami számodra fontos.

Az előnyeik:

  • több mindenre és tovább fogsz emlékezni,
  • kevesebbszer kalandozik el a figyelmed,
  • már olvasás közben elkezded rendszerbe tenni az információt, ami nagyban segíti a későbbi felhasználását.

Két technikát szeretnénk megmutatni, szerintünk ezek a leghatékonyabbak, segítenek aktívan részt venni az olvasásban:

  1. kérdezés
  2. elképzelés

 

  1. KÉRDEZÉS

Emlékszel Öveges professzor szavajárására, amit a fizika kísérletei során annyiszor elmondott? “Igaz-e?” 🙂 Milyen hatással volt ezzel a kis nézőire?

Hogyan segítenek a kérdések növelni a szövegértést? Fel tudsz sorolni három kérdéstípust, ami segíti a szövegértést?

Érted már? 🙂

Számos kutatás bebizonyította, hogy tesztkérdésekre válaszolás közben valójában jobban felkészülünk, mint amikor csak olvassuk a tanulnivalót. Ez azért van, mert sima olvasás közben passzívan nézegetjük a betűket, ha azonban kérdésekre kell válaszolnunk, akkor jobban használjuk az agyunkat, logikai kapcsolatokat teremtünk, értelmezünk, rendszerezünk, ismétlünk, felidézünk és még sok minden mást, ami azt segíti, hogy jobban megértsük és tovább tudjuk tárolni az olvasott információt.

Néhány kérdéstípus

a) Korábbi tudásra vonatkozó: ezzel aktiváljuk a témában a korábbi tudásunkat. Ez azért fontos, mert így sokkal könnyebben megjegyezzük az olvasnivalót, mert az új infót tudja mihez kötni az agyunk.

Például: Mi az a három dolog, amit már tudok erről a témáról? Milyen filmet láttam már erről? Stb.

b) Logikai kapcsolatokra vonatkozó kérdések: ezzel már elkezdjük rendszerezni az új infót.

Például: Miért gondolja ezt a szerző? Hogyan viszonyul ez a fejezet a korábbi tudásomhoz? Megerősíti, cáfolja? Stb.

 c) Kritikai olvasás: Mit tudok a szerzőről? Mi alapján vonta le a következtetéseket? Egyet értek? Miért? Megvizsgált minden fontos nézőpontot, nem hajlítja a tényeket? Stb.

d) A feladatodra vonatkozó kérdések: az előző cikkben meghatároztál egy célt, amit szeretnél elérni az olvasott információ segítségével. Ehhez is kapcsolhatsz kérdéseket.

Például: Hogyan tudom ezt az új tudást használni a következő projektemben? Mit tudok kipróbálni még ma, amivel gyakorolhatom a leírt módszertant? Stb.

 

  1. ELKÉPZELÉS

Ha a Te képzeleted is szeret csapongani és nem mindig abban a témában, amiről épp olvasol, akkor néhány technikával rá tudod venni, hogy inkább az olvasnivalóval foglalkozzon.

Néhány elképzelős módszer:

a) A legegyszerűbb, amikor olyat olvasol, ami valaminek a leírása és el lehet képzelni. Fehér házikó áll a zöld réten, piros cserepei vannak. A gondolataid nagyon gyorsan száguldanak, belefér egy kis grafikai megjelenítés. 🙂

b) Sorrendiség vizualizációja: például időbeli, hierarchiabeli vagy bármilyen más sorrend elképzelése. Ezt én úgy szoktam csinálni, hogy ahogy olvasom a szöveget, elképzelem az első elemet, hozzáfűzök valamilyen képet. Aztán ha 2-3 oldal múlva jön a második elem, akkor hozzácsatolom az elsőhöz és így tovább. Így a végére benne lesz a fejemben vizuálisan.

c) Logikai kapcsolatok: ugyanolyan, mint az előző pont, csak nem egy lineáris rendszert képzelek el, hanem olyat, ami megfelel az egymáshoz kapcsolódó információk szerkezetének.

OLVASÁSI STÍLUSOK
Az aktív olvasási technikák mellett léteznek különféle olvasási stílusok. Attól függően, hogy mennyi időd van és mennyire részletesen kell elolvasnod a szöveget, ezek közül választhatsz.

  • Teljes figyelemmel történő, alapos olvasás.
  • A skimming célja egy gyors, átfogó kép szerzése az olvasmányró Pl.: szerkezete, témája, stílusa, stb. Esetleg itt-ott beleolvasunk, megragadunk kiemelt részeket, kulcsszavakat, ábrákat, átnézzük a tartalomjegyzéket.
  • Skipping vagy más néven kereső olvasás. Ilyenkor valamilyen adatot, szövegrészt igyekszünk minél rövidebb idő alatt megtalálni valamilyen szövegben, adathalmazban.

A következő, egyben záró cikkben egy példán keresztül látni fogod, hogy ezeket kombinálva hogy lehetséges néhány este alatt feldolgozni egy-egy könyvet és azt hosszú távon hasznosítani.

READOOO

Mindez fejleszthető gyakorlássa. Ezekhez sok interaktív gyakorló feladat van a readooo interaktív olvasásfejlesztő szoftverben, amit a cikket író start-up készített. Ha kíváncsi vagy rá, az Agykontroll oldalán is megtalálod.

 

Photo by Austris Augusts on Unsplash

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/1. rész – céltudatos felkészülés

 

Intro

EZT FOGOD TANULNI EBBŐL A BLOGSOROZATBÓL:
Hogyan sokszorozd meg az olvasási hatékonyságod azzal, hogy tudatosabban, strukturáltabban olvasol, kevesebb idő alatt végzel és több ideig tudod hasznosítani a megszerzett információt?

KI ÍRTA EZT A BLOGSOROZATOT?
A cikkeket egyik partnerünk, Holló Anna, egy olvasásfejlesztéssel foglalkozó start-up vezetője írta. A readooo csapatában tanulásmódszertannal foglalkozó szakértő, pszichológus, műszaki menedzser, grafikus tervezőként jelen lévő építészmérnök és egy szoftverfejlesztő team dolgozik.

MENNYI IDŐ ELOLVASNI EZT A CIKKET?
Olvasási sebességtől függően 3-10 perc (ha Neked sem mindegy, hogy 3 vagy 10 perc alatt tudod elolvasni, akkor olvass tovább, hogy a következő már gyorsabban menjen 🙂 )

MIÉRT FONTOS EZ A TUDÁS?
Sokan szeretnénk profik lenni egy-egy területen és ehhez végre elolvasni azokat a könyveket, amikről a szakterületünkön mindenki mesél. De sosincs időnk és a sok könyv csak tornyosul az éjjeliszekrényen vagy jobb esetben az eBook olvasóban, ott legalább nem porosodik. Aztán mikor végre elolvasunk egyet, néhány hónap múlva jó, ha a címére és néhány dologra emlékszünk.

Ahhoz, hogy egy könyvet ésszerű időn belül el tudjunk olvasni úgy, hogy a benne lévő információt hasznosítani tudjuk, olyan olvasási technikák kombinációját kell választanunk, ami a célunknak a leginkább megfelel. Végülis ruhából is mindig mást veszünk fel az alkalomtól függően. Bár láttam már embert bikiniben síelni vagy pizsamában dolgozni, de azért alapvetően mindenhez megvan a megfelelő felszerelés. És míg az öltözködésben jórészt el tudjuk dönteni, hogy mit vegyünk fel, olvasás során a legtöbben valamiért mindig ugyanazokat a technikákat használjuk, céltól függetlenül, ami nem túl hatékony.

PONTOSAN MIRŐL LESZ SZÓ?
Ebből a három részes blogsorozatból megtanulhatod, hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet vagy ismeretterjesztő könyvet néhány este alatt, miközben az olvasott információnak és a közben támadt ötleteidnek sokkal nagyobb részét tudod hasznosítani.

I. rész: céltudatos felkészülés, ami nem a tartalomjegyzék átfutása, hanem valami sokkal izgalmasabb
II. rész: aktív olvasás, hogy ne csak passzív szemlélője legyél a betűknek, hanem teljes figyelemmel tudj olvasni
III. rész: az információ hasznosítása – képzelj el egy csodálatos világot, ahol nem az agyad leghátsó zugában landol minden, amit olvastál, hanem beépíted az életedbe.

 

  1. Az első lépés a céltudatos felkészülés

Miért fontos? Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hogy milyen olvasási technikát válassz (ezekről szó lesz a második és harmadik részben), pontosan tudnod kell, hogy mit szeretnél elérni a szöveg olvasásával.

MENNYI IDŐT SPÓROLHATSZ MEG EZZEL A LÉPÉSSEL?

Tegyük fel, hogy most 10 órát töltesz egy könyv elolvasásával, aztán egy év múlva 2%-ra emlékszel belőle, ami nem túl hatékony. Hogyan lehet ezen változtatni?

  1. a) ha okosan választod meg az olvasási stratégiád, akkor nem fog 10 óráig tartani egy könyv, hanem például 7-8 óra alatt kész leszel (erről szól majd a blogsorozat következő része),
  2. b) megfelelő (és gyors) jegyzetelési technikát választasz, amikkel például az olvasottak legalább 20%-ára fogsz emlékezni (erről szól majd a blogsorozat utolsó, harmadik része),
  3. c) ha megtanulsz lendületesebb tempóban olvasni, akkor ebből könnyen lehet 5 óra úgy, hogy később jobban fogod tudni használni az olvasott információt (ezt pedig leginkább a readooo nevű interaktív, online szofverrel lehet gyakorolni, erről a cikk végén találsz több infót).

Ez így már 20-szoros növekedés a hatékonyságodban. Jól hangzik és az is, nem marketing mellébeszélés, csak józan ész és egy kis tudatosság.

Ahhoz azonban, hogy tudd, milyen technikát válassz, pontosan tudnod kell, mi a célod. Erre való a céltudatos felkészülés.

A céltudatos felkészülés három kérdés megválaszolásából áll, ezeket követve már könnyű lesz eldönteni, hogy milyen technikát, stratégiát válassz az olvasáshoz:

  1. pontosan mire szeretnéd használni az olvasott információt
  2. mennyi időd van a feladatra – reálisan
  3. mennyi ideig szeretnéd használni az információt

 

  1. MIRE FOGOD HASZNÁLNI AZ INFORMÁCIÓT?

Most fel fogok tenni néhány kérdést. Fontos lenne, hogy vagy írd le a választ vagy hangosan mondd ki. Miért fontos ez? Azért, mert gondolatban sokszor pongyolán fogalmazunk és itt most kiemelt szerepet kap a pontosság.

Először is gondolj egy könyvre, ami már nálad van (megvetted, letöltötted, kölcsön kaptad, stb.)!

A kérdések:

  • Hol találkoztál ezzel a szöveggel, könyvvel? Ajánlotta valaki, kerestél valamit a témában és ez megtetszett vagy egyszerűen nézelődtél és valamiért megszólított, stb.
  • Őszintén, mi volt az első gondolatod, amikor találkoztál vele? Például ha ajánlotta valaki, akire felnézel, akkor teljesen oké, ha az volt az első gondolatod, hogy ha Te is elolvasod, akkor biztosan jót fog gondolni Ró Vagy ha csak nézelődtél a könyvesboltban, akkor mi volt az az impulzus, ami miatt megvetted? Volt egy szó, ami megfogott? Mit váltott ki belőled? Például valamit, amitől félsz vagy amivé válni szeretnél vagy megoldást kínált egy problémádra? Stb.
  • Pontosan mit szeretnél kezdeni a benne található tudással, információval? Például elakadtál valahol a munkádban és erre keresel megoldást. Vagy pontos kimutatást kell készítened egy területről. Vagy szeretnéd a személyes márkádat erősíteni azzal, hogy ismered ezt a szerzőt vagy kö Vagy nem tudod még mire fogod használni pontosan, egyelőre csak szeretnéd tágítani az ismereteidet.
  1. MENNYI IDŐ VAN A FELADATRA – REÁLISAN?

Ehhez két időt kell megbecsülnöd:

  • mennyi időre lenne szükséged, hogy nyugodtan feldolgozd a szöveget?
  • mennyi időt tudsz rászánni igazából?

Ha nem köt határidő, akkor azt sem könnyű megmondani, hogy mennyi időt tudsz rászánni egy feladatra. Úgy érezzük, hogy miénk a világ minden ideje, de ez nem így van. Ebből lesz, hogy hetekig, hónapokig húzzuk egy könyv elolvasását, esetleg be sem fejezzük, ami nem jó.

Ha például az első kérdést megválaszolva azt gondolod, hogy 15 óra kell egy könyvre, gondold át, hogy egy héten mennyit tudsz erre szánni és szabj magadnak határidőt.

Persze olyan is van, amikor van határidőnk, ami ijesztően rövidebb, mint amennyi időre szerintünk szükség lenne. Ezzel is szembesülnünk kell, mert aztán ennek megfelelően még mindig tudunk olyan olvasási stratégiát választani, amivel a lehető legjobban kihasználhatjuk a rendelkezésre álló időt.

 

  1. MEDDIG SZERETNÉD HASZNÁLNI AZ INFÓT?

Gondold át, hogy mennyi ideig lesz szükséged az olvasottakra? Segítségképp itt van néhány példa:

  • egy összefoglalót kell írnod, holnaputáni a határidő, ehhez kell olvasnod a témában,
  • egy pályázati kiírás elolvasás a feladat, rom heted van megírni a pályázatot (itt már figyelned kell, hogy ami szöveget egyszer feldolgoztál, annak az információtartalmát könnyen visszakereshetővé tedd, mert nincs is annál rosszab, amikor két hét múlva elfelejted, hogy a 100 oldalas dokumentációban hol van az az infó, amire épp szükséged van,
  • ha szakkönyvet olvasol, akkor valószínűleg azt szeretnéd, hogy a szaktudásod bővüljön, beépítsd az olvasottakat a gyakorlatba is és hosszú évekig tudd alkalamazni.
    Ez a három példa egészen más jegyzetelési techikát kíván. Míg az elsőnél nem kell túlbonyolítani, a másodiknál már tudonod kell olvasás közben strukturálni az információt, a harmadik esetben pedig hosszú távon használhatóvá kell tenned.
    Ezekre fogunk pédlát mutatni ennek a cikksorozatnak a harmadik, befejező részében.

A három részes blogsorozat következő cikkében arról lesz szó, hogyan vegyél részt aktívan az olvasási folyamatban, hogyan szegezd a szövegre a folyton elkalandozni vágyó figyelmed.

READOOO

Addig is, ha szeretnél belevágni az olvasási készségeid fejlesztésébe egy játékos, interaktív szoftver segítségével, nézd meg a cikket író start-up programját, a readooo-t, amit megtalálsz az Agykontroll oldalán is, ide kattintva.

 

Photo by Giulia Bertelli on Unsplash

A siker 3 összetevője

Kedves agykontrollosok!

Egy aprónak tűnő, nekem mégis jelentős sikeremről számolnék be. Úgy gondolom ugyanis, a tanulságok, amelyeket levontam belőle, mindannyiunknak – alkalmasint nagyon fontos ügyekben is – jól jöhetnek.

Úgy 9-10 éve nőtt egy kb. borsszem nagyságú úgynevezett uszodaszemölcs a bal szemem alá. Pontosan persze nem tudom, milyen szemölcs, mert csak most, így utólag néztem rá neten dolgokra, s ez a legvalószínűbb. Rendszeresen járok ugyanis uszodába, igyekszem naponta leúszni gyorsban a magam 1000 méterét, hogy fizikailag jó állapotban maradjak.

Tanulság 1.: Érdemes mindig elmosni és fertőtleníteni az uszodaszemüveget!

Mindenesetre úgy voltam vele, hogy na puff!, egy kis szépséghiba, ha valaki közelről néz rám. Mit számít? Szemölcs nélkül se vagyok valami világszépe J. Hogy őszinte legyek, azért megkértem néha fotós barátomat, Tamást ( www.feny.be ), ha közelképet csinált rólam pl. agykontroll honlaphoz, hogy ugyan már, tüntesse el valahogy. Ő ugyan megtette kedvemért, de mindig mondta, vállaljam magam úgy, ahogy kinézek. Igaza volt, de hát ennyi hiúság azért még szorult belém.

Tanulság 2.: Olykor jó sülhet ki piti ügyekből is – pl. egy kis hiúság –, e nélkül most nem számolhatnék be sikerről.

Tehát, így néztem ki 9-10 éven át:

Pár hete olvastam egy tudományos cikket a szervezet öngyógyító mechanizmusairól rák esetén. Az egyik példa épp szemölcsökkel kapcsolatos volt: hosszú ideje meglévő és különböző típusú szemölcsök képesek csak úgy maguktól eltűnni, hogy még nyomuk sem marad a bőrön. Elgondolkodtatott: miért is ne kísérletezzek?

Sokszor elmondjuk tanfolyamokon, mi a siker 3 összetevője: VÁGY, HIT, ELVÁRÁS.

Tanulság 3.: apróság is fölkeltheti a vágyat. Esetemben főleg a kíváncsiság (és némi hiúság). Na, sikerül-e? Próba, szerencse, hajrá!

HIT: Tudományos cikk volt, amit olvastam! Ez kellően megalapozta a hitemet.

Gyakran kérik tanfolyami résztvevők, hogy programozzak nekik, úgyhogy úszás után a szaunában általában ezzel telnek relaxációim. Most épp kevesebb ilyen kérés jött, így aztán az 1-2 súlyos betegért való programozás után elővettem alfában a magam kis ügyét is.

Talán a legfontosabb tanulság nekem: abszolút közömbös volt, hogy sikeres leszek-e. Gyakorlatilag elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok, épp csak a játék kedvéért, meg hogy kitöltsem a magam 10-15 perc relaxációját valamivel, ezért fogtam neki. Következésképp, valóban teljesen nyugodt és laza voltam ilyenkor.

Azért gondolom, hogy ez a legfontosabb tanulság, mert annyiszor érzem – például daganatos betegeken – a szorongást, félelmet, stresszt, ami akadálya lehet magának az ellazulásnak is, akadályozhatja a programozáshoz szükséges fogékony tudatállapot elérését, de legyöngíti még az immunrendszert, a szervezet egészségmegőrző mechanizmusát is. Azt hiszem, az első, legfontosabb lépés: elfogadni a helyzetet. Ez nyugalmat ad. Már iskolai éveim alatt is bevett szokásom volt vizsgák előtti stressz esetén: – Mi a legrosszabb, ami történhet? Megbukok. Na és? Majd megyek pótvizsgára. Az így megőrzött nyugalom sok nehéz helyzeten segített át.

Tényleg? Mi a legrosszabb, ami történhet? Meghalok. Mindenképp meghalok végül. Ezt úgy 4-5 éves korom óta jól tudom. Töltsem félelemben, rettegésben emiatt az életet? Hát nem! Inkább élek, élvezem az életet, játszom!

Visszatérve kisded játékomhoz: Relaxáció alatt a laborban miniatűr hegymászókat küldtem a képemre, akik drótkötéllel, karabinerrel elszorították a kinövés tövét, beinjekciózták, lefújták, stb. … Szóval jól eljátszadoztam képzeletben. Az elme tükrében – de néha valódi tükör elé állva is – képzeletben tükröztem a jobb arcomat a bal helyére, mosolyogva láttam magam, szemölcs nélkül, teljesen tiszta bőrrel. Nem csak alfában, hanem pl. utazás közben, metrón ülve is gyakran elképzeltem ezt. A tömegközlekedés – ha biztonságos helyen ülök – remek alkalom a programozáshoz: bambulok ki az ablakon, ez is fogékonyabb tudatállapot, érdemes élni vele!

Pár nap múlva egyszercsak úgy éreztem, növekszik a szemölcs. Na, ekkor lefotóztam magam, hogy ha bőrgyógyászhoz megyek, megmutathassam, mi zajlott eddig. Tehát – józanul! – nem zártam ki az együttműködést orvossal. De főleg hitet adott a változás – POZITÍV HOZZÁÁLLÁS! -: valami megkezdődött. Beindultam, folytattam: még gyakrabban, makacsul kitartva progamoztam: ELVÁRÁS, vagyis következetesség, kitartás.

Íme, ez a fotó:

Másnap mintha pirosabb is lett volna a szemölcs, némi kékes beütéssel. Egy versikét gyártottam és ezt dúdolgattam naphosszat az üresjáratokban: kékül, lilul, szárad, lehull. Nem a világirodalom lírájának csúcsa épp, de – tán pont ettől – könnyen belemászott a fülembe, folyamatos program lett így belőle.

Ez pénteki napon volt, és vasárnapra tényleg elkezdett rendesen lilulni a szemölcs. Hétfőn és kedden se jutottam el orvoshoz, pedig tervbe volt véve, de rengeteg volt a tennivaló mindkét nap. Fotót azért megint készítettem:

Ha éjjel megébredtem – úgyis félig-meddig alfában vagyok –, akkor is programoztam, míg újra el nem nyomott az álom. Ugyanis másnap, szerdán, Mórra mentem ismertető előadást tartani. Hogy állok ki ilyen rondán emberek elé? Újból a hiúság! Lám csak, szinte bármi lehet olyan tényező, ami erősíti a VÁGYAT!

Szerdán, indulás előtti zuhanyozás közben, puff!, leesett a szemölcs. Nyoma se maradt. Mint a baba popsija, olyan sima a bőr a hűlt helyén.

Jól tudom, mindez lehet véletlen egybeesés is. Végülis ezt írta a tudományos cikk a szervezet öngyító mechanizmusai kapcsán: …hosszú ideje meglévő és különböző típusú szemölcsök képesek csak úgy maguktól eltűnni, hogy még nyomuk sem marad a bőrön. De azért, ha jobban belegondolok: 9-10 évig semmi, most meg, hogy programoztam, alig 2 hét alatt eltűnt. Hogy pont most?! Igen csekély – véleményem szerint gyakorlatilag kizárható – a véletlen egybeesés valószínűsége.

S hogy miért írtam mindezt meg, ráadásul ilyen bő lére eresztve? Mert megtapasztaltam: fantasztikus öngyógyító, regeneráló mechanizmus működik bennünk! Ez tart minket életben évtizedeken át, ez őrzi és ez szerezheti vissza egészségünket. Ezt írja Bernie Siegel Szeretet, gyógyítás, csodák című könyvében: „Amíg hiányzik a bizonyosság, a reményben a világon semmi kivetnivaló nincsen… Ha egy bizonyos kórban szenvedő tíz ember közül a statisztika szerint kilenc meghal, … hangsúlyozni kívánom, mind a tíz lehet az az egy, aki túléli.” Nem a statisztikának kell megfelelni! Mindig van remény.

TE IS LEHETSZ AZ AZ EGY!

Végezetül egy friss fotó magamról (az elöl lévő arc vagyok én 🙂

Szabadulás a fejfájástól!

Néhány napja odalépett hozzám a metróban egy asszony, és könnyes szemekkel köszönte meg, hogy felnőtt fiának a több évtizedes, makacs fejfájása megszűnt az agykontrolltanfolyam elvégzésének hatására. Ennek kapcsán eszembe jutott egy orvos levele. Idézek belőle:

„Kb. 11 éves korom óta szenvedtem migrénes fejfájástól. Eleinte csak alkalmilag jelentkeztek a rohamok, és el lehetett mulasztani őket. Idővel azonban rosszabbodott a helyzet, és végül 3-4 napig tartó »fejfájáscsokraim« lettek, a rohamok között mindössze kétnapos szünetekkel. A tomboló migrén pokoli dolog… Úgy érzed, mintha a szemeidet kinyomták volna, a koponyád satuban lenne, a gyomrod pedig bukfencezne. A rohamot néha elmulasztja egy speciális gyógyszer, amit a roham elején kell bevenni. Ha azonban későn veszed be, akkor a fájdalmat az idő múlásán kívül semmi el nem mulasztja. Eljutottam arra a pontra, amikor 4 óránként szedtem a gyógyszert, és még így is csak részleges volt a hatás.

Egyik betegem részt vett egy agykontrolltanfolyamon, és utána vagy egy éven át kapacitált, hogy menjek el egy ilyen kurzusra én is. Mindig azt válaszoltam, hogy ebben a hülyeségben én nem hiszek. Egyszer aztán egy fejfájásom negyedik napján találkoztunk. Valószínűleg egészen zöld lehettem már, mert ezt kérdezte: – Nem lenne itt az ideje, hogy mégis megpróbálja az agykontrollt? Épp a jövő héten indul egy tanfolyam. Miért nem jön el velem?

Beiratkoztam a kurzusra, és lelkiismeretesen minden este elmentem. Szó ami szó, azon a héten nem fájt a fejem. A tanfolyam után egy héttel azonban iszonyú fejfájásra ébredtem. Kínálkozott hát a lehetőség, hogy kipróbáljam, mit érhetek el a programozással.

Az agykontroll óta egyetlen fájdalomcsillapítót sem vettem be! Valóban működik a módszer!”

Domján László
orvoskandidátus és agykontrolloktató
www.agykontroll.hu

Mit adhatsz gyermekednek/ unokádnak?

A közreműködésedet kérem. Juttassuk el minél több szülőhöz és nagyszülőhöz a jó hírt: a gyerekagykontroll-tanfolyam komoly érték! Ha jónak látod, kérlek te is küldd el ismerőseidnek ezt a levelemet:

Gyermekagykontroll-oktató kollégám emlékezetes levelet kapott egykori tanítványától, Varga Cilitől. Idézek belőle:

„Amikor az általad vezetett gyermekagykontroll-tanfolyamra édesanyám beíratott (nagyon rég), ahhoz sem volt elég önbizalmam, hogy a helyi boltba be merjek menni. Állandóan szorongtam.

Aztán egy május elsején elkezdtük a tanfolyamot. Sohasem felejtem el, ahogy ott álltál papírcsákóval a fejeden, és arról beszéltél, hogy az agyunk egyik fele a képzelődő, ábrándos, a másik pedig a logikus. Én akkor megfogadtam, hogy legyenek csak egyensúlyban, de döntési joga az ábrándozónak legyen. Mert azóta ábrándozom, és valahogy a dolgok megvalósulnak…

A győri Tanítóképzőn kötöttem ki, nappali tagozaton, művelődésszervező-tanító szakon, és egy év után megszerveztünk egy egész kulturális fesztivált (koncertek, szavalóverseny, író-olvasó találkozó stb.), és remek közreműködő szervezeteket nyertünk meg az ügynek. Miután láttam, hogy ez a dolog sem lehetetlen, valami másra vágytam. Talán a felfedezők éreznek így, amikor tudják, rejlik még valami ismeretlen odaát. Hát én biztosan tudtam, rejlik még bennem valami felkutatásra való.

Anglia mindig is az álmaim között szerepelt, de valahogy soha nem hittem, hogy eljutok oda, túl kemény falatnak tűnt. De néha ugrani kell, ugyanis »két kis lépéssel nem jutsz át a szakadékon«. Annak ellenére, amit egykori angoltanárom jósolt nyelvi lehetetlenségemről, már két és fél éve élek Londonban.

Már egy éve, hogy elterveztem, én a londoni Magyar Kulturális Központnak szeretnék dolgozni, mert szellemileg ez volna számomra a legjobb műhely. És kérem, már egy hónapja ott dolgozom.

Tudom, nem jelentkezek olyan gyakran, de gondolok rád. Mert talán örökre kemény burokban marad az a tehetség, amivel az életet élem most, ha akkor, azon a május elsején, nem látlak ott állni a papírcsákóban.”

A teljes levél (és hasonló levelek) itt található (találhatók): http://agykontroll.hu/wp-content/uploads/2017/03/Gyerekkentegyrejobb_web.pdf , gyerekagykontroll-tanfolyamokról infó pedig itt: http://agykontroll.hu/tanfolyamok-gyerekeknek/ .

dr. Domján László

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Szeretnél-e tőlünk jó hírekkel és hasznos tanácsokkal teli hírlevelet kapni? Ha igen, javaslom iratkozz fel itt e hírlevélre!

Név:*
Email: *

* Az adataidat bizalmasan kezeljük.
A feliratkozással elfogadod a ÁSZF és Adatkezelési nyilatkozat