0

Aktív olvasás

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt úgy, hogy használni is tudd az új tudásod?

3/2. rész – aktív olvasás

 

A három részes blogsorozatunk előző cikkében megtanultad, hogyan határozd meg az olvasási célod azért, hogy tudd, milyen olvasási technika lenne Neked a leghatékonyabb:

  • mire fogod használni az információt?
  • mennyi időd van a feladatra?
  • mennyi ideig szeretnéd használni az olvasottakat?

Most nézzük, hogy a válaszaid függvényében milyen technikákból válogathatsz, hogy hatékony legyél. Ezek segítenek arra fókuszálni a figyelmed, ami számodra fontos.

Az előnyeik:

  • több mindenre és tovább fogsz emlékezni,
  • kevesebbszer kalandozik el a figyelmed,
  • már olvasás közben elkezded rendszerbe tenni az információt, ami nagyban segíti a későbbi felhasználását.

Két technikát szeretnénk megmutatni, szerintünk ezek a leghatékonyabbak, segítenek aktívan részt venni az olvasásban:

  1. kérdezés
  2. elképzelés

 

  1. KÉRDEZÉS

Emlékszel Öveges professzor szavajárására, amit a fizika kísérletei során annyiszor elmondott? “Igaz-e?” 🙂 Milyen hatással volt ezzel a kis nézőire?

Hogyan segítenek a kérdések növelni a szövegértést? Fel tudsz sorolni három kérdéstípust, ami segíti a szövegértést?

Érted már? 🙂

Számos kutatás bebizonyította, hogy tesztkérdésekre válaszolás közben valójában jobban felkészülünk, mint amikor csak olvassuk a tanulnivalót. Ez azért van, mert sima olvasás közben passzívan nézegetjük a betűket, ha azonban kérdésekre kell válaszolnunk, akkor jobban használjuk az agyunkat, logikai kapcsolatokat teremtünk, értelmezünk, rendszerezünk, ismétlünk, felidézünk és még sok minden mást, ami azt segíti, hogy jobban megértsük és tovább tudjuk tárolni az olvasott információt.

Néhány kérdéstípus

a) Korábbi tudásra vonatkozó: ezzel aktiváljuk a témában a korábbi tudásunkat. Ez azért fontos, mert így sokkal könnyebben megjegyezzük az olvasnivalót, mert az új infót tudja mihez kötni az agyunk.

Például: Mi az a három dolog, amit már tudok erről a témáról? Milyen filmet láttam már erről? Stb.

b) Logikai kapcsolatokra vonatkozó kérdések: ezzel már elkezdjük rendszerezni az új infót.

Például: Miért gondolja ezt a szerző? Hogyan viszonyul ez a fejezet a korábbi tudásomhoz? Megerősíti, cáfolja? Stb.

 c) Kritikai olvasás: Mit tudok a szerzőről? Mi alapján vonta le a következtetéseket? Egyet értek? Miért? Megvizsgált minden fontos nézőpontot, nem hajlítja a tényeket? Stb.

d) A feladatodra vonatkozó kérdések: az előző cikkben meghatároztál egy célt, amit szeretnél elérni az olvasott információ segítségével. Ehhez is kapcsolhatsz kérdéseket.

Például: Hogyan tudom ezt az új tudást használni a következő projektemben? Mit tudok kipróbálni még ma, amivel gyakorolhatom a leírt módszertant? Stb.

 

  1. ELKÉPZELÉS

Ha a Te képzeleted is szeret csapongani és nem mindig abban a témában, amiről épp olvasol, akkor néhány technikával rá tudod venni, hogy inkább az olvasnivalóval foglalkozzon.

Néhány elképzelős módszer:

a) A legegyszerűbb, amikor olyat olvasol, ami valaminek a leírása és el lehet képzelni. Fehér házikó áll a zöld réten, piros cserepei vannak. A gondolataid nagyon gyorsan száguldanak, belefér egy kis grafikai megjelenítés. 🙂

b) Sorrendiség vizualizációja: például időbeli, hierarchiabeli vagy bármilyen más sorrend elképzelése. Ezt én úgy szoktam csinálni, hogy ahogy olvasom a szöveget, elképzelem az első elemet, hozzáfűzök valamilyen képet. Aztán ha 2-3 oldal múlva jön a második elem, akkor hozzácsatolom az elsőhöz és így tovább. Így a végére benne lesz a fejemben vizuálisan.

c) Logikai kapcsolatok: ugyanolyan, mint az előző pont, csak nem egy lineáris rendszert képzelek el, hanem olyat, ami megfelel az egymáshoz kapcsolódó információk szerkezetének.

OLVASÁSI STÍLUSOK
Az aktív olvasási technikák mellett léteznek különféle olvasási stílusok. Attól függően, hogy mennyi időd van és mennyire részletesen kell elolvasnod a szöveget, ezek közül választhatsz.

  • Teljes figyelemmel történő, alapos olvasás.
  • A skimming célja egy gyors, átfogó kép szerzése az olvasmányró Pl.: szerkezete, témája, stílusa, stb. Esetleg itt-ott beleolvasunk, megragadunk kiemelt részeket, kulcsszavakat, ábrákat, átnézzük a tartalomjegyzéket.
  • Skipping vagy más néven kereső olvasás. Ilyenkor valamilyen adatot, szövegrészt igyekszünk minél rövidebb idő alatt megtalálni valamilyen szövegben, adathalmazban.

A következő, egyben záró cikkben egy példán keresztül látni fogod, hogy ezeket kombinálva hogy lehetséges néhány este alatt feldolgozni egy-egy könyvet és azt hosszú távon hasznosítani.

READOOO

Mindez fejleszthető gyakorlássa. Ezekhez sok interaktív gyakorló feladat van a readooo interaktív olvasásfejlesztő szoftverben, amit a cikket író start-up készített. Ha kíváncsi vagy rá, az Agykontroll oldalán is megtalálod.

 

Photo by Austris Augusts on Unsplash

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Szeretnél-e tőlünk jó hírekkel és hasznos tanácsokkal teli hírlevelet kapni? Ha igen, javaslom iratkozz fel itt e hírlevélre!

Név:*
Email: *

* Az adataidat bizalmasan kezeljük.
A feliratkozással elfogadod a ÁSZF és Adatkezelési nyilatkozat